Gerda és a bunda

- Mintha csak egy jelmezbálba mennék! - győzködte magát Gerda, ahogy szépen sorban magára öltötte az ágyra kikészített ruhadarabokat. Neccharisnya, tangabugyi, miniszoknya, két számmal kisebb push-up melltartó, combközépig érő lakkcsizma. De hát muszáj, morfondírozott, annyira szeretném azt a bundát, és a bridge klubban már mindenkinek van, rajtam kívül. Mikor a második vendég vette le róla szépen sorban a csizmát és az addigra kiszakadt neccharisnyát, már nem gondolta, hogy olyan, mintha jelmezbálban lenne. Hajnal felé, a bmw-s pasinál, - egészen meglepődött rajta, pedig végül is látta a Pretty woman-t - pedig már azt sem igazán tudta eldönteni, hogy örül-e tényleg annak a bundának, aminek tulajdonképpen össze is jött az ára, a hat kőműves srác a furgonnal egészen szépen hozott. Otthon, mikor mosta le a festéket, nézegette magát a tükörben,  vajon lett-e kiégett tekintete, de még az sem. A lányok majd azt hiszik, hogy a gazdag szeretőmtől kaptam. - gondolta, és ezzel, ha úgy vesszük nem is tévednek sokat.