Gerda döfött egy újabbat a sünibe, aztán mikor már csak véres pacsmag maradt belőle, akkor bedobta az előre megásott gödörbe. Szerencsére eleve nem ásott túl nagyot, bár mostanában macska méretű volt a legnagyobb áldozata. Elmerengett kicsit a gödör betemetése közben, hogy bezzeg régen mekkorákra volt szükség, de azoknak az időknek már leáldozott. Amikor megszületett a lánya, akkor határozta el végleg, hogy életmódot változtat, azt mondják, csak az segít, nem elég ha csökkenteni próbálja az adagokat, le kell mondani róla teljesen. Teljesen azért nem sikerült, így lett kompromisszumos megoldás, ezentúl ha felidegesítették, nem emberre vadászott, hanem macskákra, vagy kisebb állatokra. Attól függően, éppen mennyire volt ideges. A süni olyan közepes idegbajt jelentett nála, valószínűleg az esti sorozat lehetett az oka, a kretén Luigi képtelen észrevenni, hogy Rosalinda őt szereti, nem a gonosz Marcellot. De hát ilyenek a férfiak, mulyák és mindent a szájukba kell rágni, de aztán lehiggasztotta magát inkább, nem volt már idő keresni egy újabb sünt.
Viszont határozottan megnyugtatólag hatott a családra, amikor délutánonként a teraszról csodálták az észvesztően burjánzó virágokat a kertben, biztosan a gondos ápolásod az oka, mosolygott Gerdára a férje.
